A cselekmény Rio de Janeiro nyomornegyedének szegények lakta utcáin zajlik. Két különböző utat bejáró fiú útját követi nyomon 15 éven át, a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig. Az egyikből fotós lesz, a másikból drogdíler. A film rövid történetek sorozatán keresztül mutatja be életútjukat, melyekből sokszor igen rövidre sikeredett sorsok rajzolódnak ki. Az Isten városa főszereplője nem egy személy, hanem egy hely. Az Isten városa egy hatvanas években elkezdett, szegényeknek épült lakótelep, amely a nyolcvanas évek elejére Rio de Janeiro egyik legveszélyesebb városrészévé vált.A hely történetét a film jónéhány szereplő sztoriján keresztül meséli el. Ám mindent a narrátor nézőpontjából látunk: Buscape egy szegény fekete srác, aki túl törékeny és félős ahhoz, hogy bűnöző legyen, ugyanakkor túl okos ahhoz, hogy megelégedjen valamilyen alulfizetett munkával. Olyan erőszakos környezetben nő fel, ahol nem sok esélye van. A fiú azonban rájön, hogy más szemmel, egy művész szemével láthatja a valóságot: profi fotós lesz belőle. Számára ez jelenti a megváltást...Nem Buscape a film igazi főhőse. Nem ő mozdítja előre a cselekményt. Nem ő hozza meg azokat a döntéseket, amelyek meghatározzák a fontosabb események láncolatát. Az élete ugyanakkor szorosan kapcsolódik ahhoz, ami a filmben történik, és az ő életszemléletén keresztül értjük meg egy látszólag soha véget nem érően erőszakos világ emberségét.
Szereplők:
Hangsávok:
- magyar - dolby digital 5.1
- portugál - dolby digital 5.1
Feliratok:
Extrák:
Interaktív menü , közvetlen jelenetválasztás , Filmelőzetes , DVD ajánló , Tévészpot , interjúk , Így készült , Batacuda remix , Kimaradt jelenetek
Díjak:
BAFTA-díj (2003) Legjobb idegennyelvű film jelölés: Andrea Barata Ribeiro
Európai Filmakadémia (2002) Legjobb film jelölés: Fernando Meirelles
Oscar-díj (2004) Legjobb rendező jelölés: Fernando Meirelles
Oscar-díj (2004) Legjobb operatőr jelölés: César Charlone
Oscar-díj (2004) Legjobb adaptált forgatókönyv jelölés: Bráulio Mantovani
Oscar-díj (2004) Legjobb vágás jelölés: Daniel Rezende
