ÚTON A HAZA FELÉ
Az Őshazától a Kárpátokig kísérjük a vándorló magyar népet. Utánajárunk an-nak, hogy mi köze van Ungvár nevének a „Hungária” névhez; megtudhatjuk, hogy mire való az „istenfa” a jurtaépítés közben; hogy miért nem szabad rálépni a küszöbre; hogy milyen madár a turul; mi köze a „nemzés”-nek a „nemzet”-hez; és megnézzük, milyen látvány tárult a honfoglalók szeme elé a Vereckei hágóról…
HONFOGLALÁS
Ezúttal is sok ismert legenda után nyomozunk: mi a valóságtartalma az „egy marék földért és egy tépés fűért” vett országnak? Tényleg a „szerét ejteni” kife-jezésből ered Ópusztaszer neve? Hol van az, ami „az Óperencián is túl” van? Ettek-e őseink nyereg alatt puhított húst? Milyen volt a honfoglalók instant leve-se? Miért reszketett egész Európa a kalandozó magyarok íjától? Mi az igazság Lehel és az ő kürtje körül? Egyáltalán: hogyan, milyen épületekben éltek, mi-lyen ruhákat viseltek a honfoglaló őseink? És az igaz, hogy a magyarok hozták keletről, és ők terjesztették el széles körben Európa népei között a gombot?
ÁLLAMALAPÍTÁS
A sorozat harmadik részében felkeressük István király - “Vajk” - születésének a helyszínét; Gizella királyné passaui sírját, az István és Koppány közötti harc feltételezett helyszínét és utánajárunk a koronázási ékszerek eredetének. Ezút-tal is érdekességeknek, titkoknak, legendáknak eredünk a nyomába: tudták azt, hogy a szóvégi “d” betű a középkorban kicsinyítő képző volt, vagyis Árpád neve árpácskát, Várad kicsi várat jelentett? És arról hallottak, hogy a pannonhalmi alapítólevél szerint az apát egyik privilégiuma az, hogy szandálban is misézhet?
SZENT ISTVÁN KIRÁLYSÁGA
Ezúttal is számtalan kérdést teszünk fel ebben a részben - amelyekre persze válaszolunk is. Vajon hogyan alakult ki az az ezer éves hagyomány, hogy a magyar királynéknak a koronázásukkor varrniuk kellett néhány öltést a koronázási paláston? Hogy nézhetett ki az elpusztult fehérvári bazilika? Mi köze az “eladó leány”-nak a “vevő-legény”-hez? Mennyit ért egy féldénár? Valóban ellopták István jobb kezét? Hány helyen halhatott meg Imre herceg? Hogyan lett Vazul megvakíttatásában “bűnbak” a királyné? Hogyan alakultak ki a mai címerünk alapjai?
A MAGYAR SZENTEK ÉVSZÁZADA
Számunkra a 11. század Szent Istvánnal kezdődött, és az ő szentté avatását kezdeményező Szent Lászlóval végződött; de ebben a században élt Szent Imre, Szent Gellért, és a eltételezések szerint Skóciai Szent Margit, a skótok patrónája is Árpád-házi szent volt! A sorozat 5. részében megnézzük, Margit hol született, de utánajárunk a feldebrői templom titkának is. Érdekes történetű sírokat is meglátogatunk. És azt tudták, hogy Budapest területén előbb a nyugati, vagyis a mai budai oldalt hívták úgy, hogy Pest?
I. LÁSZLÓTÓL III. BÉLÁIG: A KÉT LOVAGKIRÁLY
Rendkívül izgalmas nyomozásokban vehetnek részt a nézők: az Árpád-kori templomok többsége ma is fellelhető az évszázadok során rá épült részletek alatt, csak le kell hántani róla az évszázadok alatt ráépült épületelemeket. Öskü és Hidegség templomaiban jártunk; Velemérben pedig találtunk egy Szent László-ábrázolást, amely hihetetlenül érdekes feltételezésekre ad okot. Hallottak arról, hogy Kálmán király nem is törölte el a boszorkányüldözést? És hogy a későbbi magyar királyok őse egy megvakított herceg volt? Vajon hogyan követhette a trónon IV. Istvánt III. István? Miért június 27-én van László-nap?
AZ ARANYBULLÁTÓL A TATÁRDÚLÁSIG
A sorozat 7. részében előbb Varasdra (ma: Varasdin) utazunk, ahol Imre király egyetlen pálcával a kezében ment az ellene lázadó öccse katonái közé; aztán Spalatoban (Split) II. András seregével megnézzük: milyen messze van Makó Jeruzsálemtől. A katasztrofális muhi vereség után elkísérjük a menekülő IV. Bélát Trauba (Trogir). Végül Klissába (Klis) látogatunk, hogy felkeressük azt a várat, ahol meghalt a király kicsi lánya, Margit; és a várandós királyné a várban szülte meg kilencedik gyermekét, akit ugyancsak Margitnak kereszteltek.
AZ ÁRPÁD-KOR UTOLSÓ ÉVTIZEDEI
Különleges titkoknak eredünk nyomába a 8. epizódban. A prágai Szent Vitus-székesegyházban kézbe vesszük azt a kardot, amit IV. Béla lánya vitt magával, amikor Prágába szökött, és amelyet Szent István kardjaként tartunk számon. Elmegyünk a morvamezei csata helyszínére, ahol a hálátlan utókor már meg sem említi, hogy Európa egyik uralkodó dinasztiája: a Habsburgok magyar se-gítséggel vetették meg az itteni csatában a dinasztia alapjait. A romániai Chere-sig várában IV. László megölése ügyében nyomozunk; és kézbe veszünk olyan becses ereklyéket, mint Anonymus Gestája, vagy az Ómagyar Mária-siralom…
ANJOU KÁROLY, - AKI NEM RÓBERT…
A sorozat 9. részében kiderül, hogy az első Anjou királyunk közismert neve: „Károly Róbert” – egy tévedés következménye… Egy izgalmas nyomozás ered-ményeként megtaláljuk a kilenc évszázada egy lomtalanítás során kidobott kirá-lyi kárpit eredeti ábrázolását; megnézzük, hol verték az első magyar aranyforin-tot; részt veszünk a középeurópai uralkodók első nagyszabású találkozóján Vi-segrádon; és azt is megtudjuk, milyen fájdalomdíjat kapott egy lovagi tornán az a vesztes lovag, akinek három fogát ütötte ki kopjájával – a király…
NAGY LAJOS BIRODALMA
Nagy Lajost mióta hívják Nagy Lajosnak? Valóban három tenger mosta a biro-dalma határait? Hogy működött a 14. századi radiátor? Miért Lengyelországban van az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok központja? Miért volt köszvényes a legtöbb uralkodó? Hogyan látták el ostrom idején a budai várat vízzel? Milyen volt a korabeli férfi divat? Miért nincs befejezve a Képes Krónika? Hogyan került a magyarkirálynéi korona Zadarba? Ezekre a kérdésekre adunk választ a sorozat 10. részében.
LEGENDÁK ÉS IGAZ TÖRTÉNETEK A XV. SZÁZAD ELEJÉRŐL
A sorozat 11. epizódjában megnézzük, hogyan őrizte meg a terméskő Nagy Lajos lánya, Hedvig – lábnyomát; a novigradi várban pedig nővére, Mária ma-gyar királynő börtönét keressük fel. Bemutatjuk Visegrádon Zsigmond palotájá-nak vízöblítéses (!) mellékhelyiségét és melegvizes fürdőszobai bojlerét. Utána-járunk, mi igaz a hírhedt erényövvel kapcsolatban, és felkutatjuk azokat a ké-nes csevice-forrásokat, amelyek a pokoljáró Tari Lőrinc emlékére bugyognak fel…
ZSIGMOND, MAGYAR KIRÁLY ÉS NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁR
A 12. rész főszereplői: Ozorai Pipo, a király mértékletes lovagja; Cillei Borbála, a kikapós királyné; Zsigmond heroldja – vagyis a „címerkirály”; és Vlad Tepes, aki Zsigmond király Sárkány-rendjének köszönheti a mai ismert kétes hírű ne-vét: ő Drakula… De különleges tárgyakat is bemutatunk: például azt az óriási láncot, amellyel a dunai hajóforgalmat lehetett megállítani; a budai várnak a közlekedőedények elve alapján működő vízvezetékét; vagy azokat a középkori graffi tivel ellátott, és a várainkban-templomainkban itt-ott felfedezhető építőköveket, amelyekkel az egykori kőfaragómester a könyvelését vezette…
A HÁROM HUNYADI
Sorozatunknak a Hunyadi Jánosról, Lászlóról és Mátyásról szóló részében krimiszerűen izgalmas történetekről mesélünk. Belopózunk a visegrádi fellegvárba Erzsébet királyné udvarhölgyével, és ellopjuk a koronát! Egy másik alkalommal a nándorfehérvári várban tanúi leszünk, amint Hunyadi László a király jelenlétében az embereivel megöli Cillei Ulrikot… Megmutatjuk Mátyás király kolozsvári szülőházát, szó lesz arról, hogy mire is emlékeztet a déli harangszó, és hogy megválaszthatták-e Mátyást a Duna jegén.
MATHIAS REX
A sorozat 14. részében megmutatjuk a kenyérmezei csata helyszínét, és a reneszánsz stílus Alpokon inneni első megjelenését: Mátyás csodálatos visegrádi palotáját. Szó lesz arról, hogy az első nyomtatott könyv csaknem minden országban a Biblia volt, nálunk viszont – és ez igazán elgondolkodtató: a magyar nép története… De belelapozunk a Corvinákba is; felkeressük Vitéz János esztergomi dolgozószobáját, és Janus Pannonius pécsi sírját… És azt tudták, hogy Mátyás egyik kedvelt közlekedési eszközének a neve a legtöbb európai nyelvben egy magyar település: Kocs nevét őrzi?...
A JAGELLÓ-KOR
Sorozatunk 15. részében felkeressük Corvin János sírját a horvátországi Lepoglavában – amely város ma is a címerében őrzi a Hunyadiak hollóját. Elmeséljük Beatrix és II. Ulászló különleges, titkos házasságkötésének történetét, a Fekete Sereg szomorú végét, és utánajárunk a „lacikonyha” szó eredetének. Szó lesz arról, hogy mi is az „aranygyapjú”, hogy miért hívták Székely Györgyöt Dózsának, és hogy a lengyel országgyűléseknek mi közük van a Rákos mezejéhez…
